Kaszap Kinga, University of Edinburgh

Kaszap Kinga lovas kalandjai Edinburgh-ban

#stipi élménybeszámoló

Hiába rövid hónap, a február nagyon tartalmasan telt. A bevezető hetek után a kurzusaim teljes gőzzel megindultak. A covid-helyzet sokat javult januárhoz képest, szerencsére ez a – már nem is számolom, hanyadik- hullám gyorsan lecsengett, és az ismerőseimnél, akik most kapták el, nagyon enyhe lefolyású is volt. Az egyik lakótársam is covidos lett, de az új szabály szerint nekünk már nem kellett emiatt karanténoznunk, csak minden nap gyorstesztet csinálnunk. Ennek persze nagyon örültem. Január elején én is voltam covid-os, és két karantén egy hónapban azért kicsit sok lett volna.  

Az élet is viszonylag szabadon mehet, a maszkviselés kötelező az egyetemen, boltokban, és egyéb zárt tereken, de ezen kívül minden korlátozást eltöröltek, ez meg már lassan fel se tűnik. Aminek a legjobban örülök, hogy most már az egyetem is kezd engedni a digitális oktatásból. Háromból két kurzusom teljesen élőben van, a harmadikból pedig csak heti két előre felvett órát kell megnézni, így összesen ennyi az oktatás online része. Nagyon jó végre ennyi időt tölteni a kampuszon, és igazi egyetemistának érezni magam, arról nem is beszélve, hogy a szociális életemnek is mennyire jót tesz.  

Hirtelen felindulásból jelentkeztem egy állásra, amit az egyetem kínál, Student Ambassador címen. Alapvetően az egyetem képviseletében kell részt venni, főleg leendő diákoknak szóló eseményeken és online terekben. Kétlépcsős válogatás volt, be kellett adnom egy motivációs levelet és egy CV-t, utána pedig behívtak az interjúra, ahol a szakomról és a saját kompetenciáimról kellett beszélnem. Ezután két nappal kaptam az e-mailt, hogy sikeres voltam, és megkaptam a munkát! Ennek nagyon örülök, mert hasznosnak és főleg izgalmasnak tűnik, és nagyon rugalmas, alapvetően az egyetem gyakran kínál munkalehetőségeket a student ambassadoroknak, és aki éppen ráér és szeretne menni, az feliratkozhat az adott alkalomra. 

Egy lovas versenyünk is volt februárban, ami (meglepően) jól sikerült. Nekem voltak fenntartásaim, mivel az előzőn egy nagyon ideges lovat kaptam, aki azzal volt elfoglalva a díjlovas teszt alatt, hogy megharapja a lábamat. (?) Emiatt persze kizártak, és nem hoztam túl jó eredményt összesítve, hiába ment jobban az ugrópálya. Most azonban sokkal nagyobb szerencsém volt a lovakkal, és valamiért sokkal lelkesebb is voltam. Ez az eredményemen is meglátszott, összesítve ötödik, ugrásban második lettem, és a csapatunk is második helyet ért el. Egyszer fenn, egyszer lenn. 

A hónap legizgalmasabb híre azonban nem kötődhet máshoz, mint az Exmoor pónikhoz: a society vett egy új pónit! Még személyesen nem volt alkalmam találkozni vele, és azt sem tudom, milyen terepen, de (természetesen) nagyon aranyosnak néz ki. A neve Jasper, és alig várom, hogy megismerhessem.