Menü Bezárás

“Életműdíj” – „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjazottjai 2020.

A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjra olyan, a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző magyarországi és határon túli magyar vagy magyarországi nemzetiségi köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok, gyógypedagógusok, szakoktatók, felsőoktatásban dolgozó oktatók, civil szervezetek tehetségsegítői és a tehetséggondozás területén működő szervezetek jelölhetők, akik oktatják, nevelik, segítik a gyermekeket, tanulókat, fiatal tehetségeket.

E kategória: „Életműdíj”
Olyan tehetséggondozó szakemberek, illetve egyéb tehetségsegítő személyek javasolhatók, akik legalább 20 éves folyamatos, kiemelkedő és eredményes munkát végeztek a versenyfelkészítés terén, illetve módszertanilag kimagasló színvonalú tehetséggondozó, tehetségfejlesztő vagy tehetségsegítő tevékenységet folytatnak.

Bencze Mihály

Bencze Mihály 1954. november 21-én született Romániában, a Brassó melletti Săcele – Négyfaluban. Elemi, általános iskolát, valamint a középiskolát saját szülővárosában végezte. Ekkor már a bukaresti Gazeta Matematică eredményes megoldója, és ekkor jelennek meg első javasolt feladatai.

1974 és 1978 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Matematika Karán, a magyar tagozaton hallgató. Itt közli első matematikai cikkeit. 1977-ben Kolozsváron 3 hónapig tehetséggondozó matematikaversenyt szervez a 9–12. osztályosoknak. 1978-ban megalapítja a GAMMA – évharmadonként megjelenő – matematikai lapot, és vele párhuzamosan elkezdi havonta 2-szer a matematikai tehetséggondozó szakkört, amelynek óriási sikere lesz. 1984-ben Kockafej cím alatt elkezdi országos szintű tehetséggondozó szakkörét, hetente megjelenő feladatsorokkal, amelyen legalább 2000 magyar középiskolás vesz részt.

1990-ben egyik alapítója és névadója volt a négyfalusi Zajzoni Rab István Líceumnak, valamint a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumnak. 1990 és 2013 között a brassói Áprily Lajos Főgimnázium matematikatanára. 2013 és 2018 között a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója és matematikatanára. 2018-tól újra a brassói Áprily Lajos Főgimnázium matematikatanára. 2010. december 18-án teszi le a doktorátusi vizsgát a Craiovai Egyetemen (Románia). Az American Romanian Academy of Arts and Sciences (ARA) levelező tagja, 2013. április 1-jétől.

Nemzetközi hírű matematikai szaklapok, versenyek és szakkörök elindítója, mint az Octogon Mathematical Magazine, Wildt József International Mathematical Contest nemzetközi matematika verseny és tehetséggondozó szakkörök, Erdélyi Magyar Matematikai Verseny és a vele járó tehetséggondozási szakkörök.

1991-ben megalapítja a Nemzetközi Magyar Matematikai Versenyt és a vele járó tehetséggondozási szakköröket, 2014-ben megalapítja a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt.

Több mint 28 000 (huszonnyolcezer) javasolt feladatot közölt rangos nemzetközi szaklapokban, ebben világelsőnek számít, több mint 15 matematikai szaklap szerkesztőségi tagja.

Nemzetközi Magyar Matematikaversenyeken elért eredményeit, tehetséggondozását több díjjal értékelték, köztük 2017. június 8-án Európai Polgári díjjal jutalmazták Brüsszelben.

Csörgő Terézia

Csörgő Terézia a Lehel Vezér Gimnázium kiemelkedő, meghatározó tanáregyénisége volt. Egy igazi tanár.

Diplomáját biológia–kémia szakon, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte. Első munkahelye a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium volt. Négy év után tért „haza” a Lehel Vezér Gimnáziumba, Jászberénybe, innentől nyugdíjba vonulásáig ez volt az egyetlen munkahelye, szinte otthona.

Szaktárgyait nagy odaadással, lelkesedéssel, empátiával és igen magas színvonalon tanította. Ezt bizonyították kiemelkedő szakmai sikerei, és az, hogy generációk választották hivatásként az általa tanított tantárgyakat. Tanítványai több alkalommal jutottak be tanulmányi versenyek országos döntőjébe, ebből kiemelkedik a legrangosabb, az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, az OKTV. Ő álmodta meg az azóta „nagykorúvá” vált rangos tudományos konferenciát, a Természettudományi Diákszimpóziumot, amelynek munkájában, szervezésében előadások tartásával a mai napig részt vesz.  Szintén az ő szakmai, szervező- és felkészítőmunkájának köszönhető, hogy a leheles diákok a mai napig országos helyezettek – több alkalommal elsők – az alábbi versenyeken: csecsemőgondozó verseny, HIV/AIDS prevenciós verseny, vöröskeresztes versenyek. Nagyon jó kapcsolatot hozott létre a Magyar Vöröskereszttel, ennek is köszönhető, hogy diákok egész sora részesült az úgynevezett Kortárs képzésben.

Nyugdíjba vonulása óta is aktívan, felelősséggel szolgálja a közösséget: évek óta önkéntes munkát végez a „Csányi Alapítvány a Gyermekekért” alapítványban. Ennek keretében most is felkészíti a gyermekeket színes, változatos, modern módszerekkel a továbbtanulásra. Jelenleg is komoly kutató- és feltárómunkát végez a Lehel Vezér Gimnázium életével, történetével kapcsolatban. Évek óta publikál a Jászság Évkönyvben, a Redemptio folyóiratban.

Felkutatta és kutatja régi jászberényi tanárok életét, munkásságát – Sajó Sándor, Kalkbrenner Antal, Józsy Ferenc, Gergely Adolf életútja, emlékezés róluk, a Redemptio folyóiratban jelennek meg havonta.

Dr. Radnai Gyula

Dr. Radnai Gyula tavaly áprilisban ünnepelte 80. születésnapját. 1962-ben végzett az ELTE matematika–fizika szakán, azóta egyetlen munkahelye az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol évtizedekig foglalkozott a fizika szakos egyetemi hallgatók tanításával. Tanítványaiból lettek azok a fizikát, matematikát tanító középiskolai tanárok, akik az elmúlt fél évszázadban – a tanár úr lelkesítő példáját követve – az ország legjobb tanárai, mérnökei, kutatói, a fizika népszerűsítésének, a tehetséggondozásnak elkötelezettjei lettek. 1990-ben nyerte el az ELTE doktora és az MTA fizikai tudomány kandidátusa címet. Emblematikus alakja a magyar fizikatanításnak. Nemzedékek nőttek fel a híres Dér–Radnai–Soós példatáron. Hosszú ideig dolgozott az országos fizika felvételi bizottságban, amelynek közel tíz évig az elnöke volt. 1988-ban Vermes Miklóstól vette át, majd 25 évig ellátta az Eötvös-verseny feladatkitűző bizottságában az elnöki feladatokat. 30 éve meghatározó alakja, fizika szerkesztőbizottsági elnöke a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak, mind a mai napig ő választja ki a bizottság számára a beküldött feladatok közül a kitűzésre javasoltakat.

Bár tanárként nem dolgozott a közoktatásban, munkássága révén mégis oktatott, több középiskolai példatárával segítette fizikából a tehetséggondozást és a felkészülést a továbbtanulásra. Rendszeresen meghívták előadónak a vidéki és fővárosi középiskolák fizika témájú rendezvényeire. Lehetővé tette, szívügyének tekintette, hogy a fizikából legtehetségesebb magyar diákok összemérhessék tudásukat az Eötvös-versenyen. Több ezerre tehető azoknak a középiskolás diákoknak a száma, akik a KöMaL és Radnai tanár úr miatt szerették meg igazán a fizikát. Zsűrielnöke több országos fizikaversenynek: a nagykanizsai Zemplén Győző, a székesfehérvári Lánczos Kornél és a szolnoki Tarján Imre fizikaversenyeknek. Az 1990-es, 2000-es években az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak főtitkár-, illetve elnökhelyettese is volt.

Több mint 100 publikációja jelent meg a Természet Világa, az Élet és Tudomány, a KöMaL és egyéb szaklapok hasábjain, túlnyomó részük a magyar fizika történetével és tudósaival ismerteti meg olvasóit. Ismeretterjesztő cikkei mindig gondos kutatómunkát követően, precíz tényanyaggal és élvezetes stílusban készültek. A fizika-tehetséggondozás iránti elkötelezettségét mutatja az is, hogy az egész országban és a határon túl is rengeteg meghívást kap középiskolásoknak vagy tanároknak szóló előadások tartására.

Horváth Gábor

Horváth Gábor 1977-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, majd a budapesti Piarista Gimnázium fizikatanára, 1982-től vezetőtanár és a fizika munkaközösség vezetője. Diákjai eredményeit tekintve magasan a legeredményesebb aktív fizikatanár hazánkban. Tanítványai minden évben fényesen szerepelnek a legkülönbözőbb tanulmányi és tehetségkutató megmérettetéseken. 1977 óta több mint 100 tanítványa végzett az OKTV első tíz helyezettje között, közülük 11 az első helyen. 35 diákja szerzett érmet vagy dicséretet a nemzetközi fizikai diákolimpiákon, ebből heten aranyéremmel tértek haza. Elsőrendű feladatának tekinti a természettudományos gondolkodásmód kialakítását, a természet jelenségeinek megismerhetőségére, törvényeinek tiszteletére való nevelést. Pedagógus-továbbképzések rendszeres előadója, szervezője, összefoglaló feladatgyűjtemények és példatárak szerzője, társszerzője, szerkesztője, lektora. Részt vesz a kétszintű érettségi fizika tantárgyi bizottság munkájában, valamint az emelt szintű érettségi vizsga javításvezetőjeként és tantárgyi bizottság elnökeként vizsgáztat. 1988-ban Kiváló Munkáért kitüntetést, 2002-ben Szilárd Leó tanári Delfin-díjat kapott, 1999-ben Ericsson-díjjal, 2002-ben Németh László-díjjal tüntették ki. Nagyon sokat tett a fizika népszerűsítéséért, volt diákjai köréből számos ismert hazai és külföldi szakember került ki. Munkáját egyaránt a felelősségtudat, a tudomány, a pedagógusszakma és az iskola iránti elkötelezettség jellemzi. Egész eddigi életpályája alapján érdemesnek találták a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére, melyet 2013-ban kapott meg.

Kraszna László (posztumusz)

Kraszna László a Bartók Béla Zeneművészeti Középiskolában zongora szakon érettségizett 1965-ben. A Zeneakadémia klarinét tanszakán diplomázott. Pedagógiai pályája a Gyöngyösi Zeneiskolában indult. 1972-ben a Szegedi Zeneművészeti Középiskola, 1976-tól 1979-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola, majd 1979-től 1984-ig a budapesti VI. Kerületi Zeneiskola, 1983-tól 2013-ig pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. A 2001-ben megalakuló Egressy Konzervatórium alapító tanára, ahol 2008-ig tanított. Nyugdíjba vonulása után a Weiner Konzervatóriumban oktatott, majd 2014-től a Snétberger Zenei Tehetség Központ felkérésére élete utolsó pillanatáig adta át tudását a fiatal tehetségeknek. A tanítás mellett rendszeresen muzsikált. 1974-ben került a MÁV Szimfonikus Zenekarhoz. 1979-ben megnyerte az ÁHZ próbajátékát, ahol 2000-ig játszott. 1984-ben megalapította a Budapesti Klarinét Együttest. Rengeteg átiratot, kottakiadást készített. Skálaiskolája világszerte ismert. Aktívan részt vett a Balogh József vezette Klarinét szövetség munkájában. 2002-ben megalapította a Voce d’Amore Klarinétzenekart. A Kovács Béla Klarinét Együttes basszusklarinétosa volt. 2000-től 2006-ig az esztergomi klarinéttábort vezette, Kovács Béla Professor Emeritus művészeti irányításával. 2006-ban ő indította el a Békéscsabai Klarinét-Szaxofon tábort.

Művészeti díjai: 1986. Miniszteri Dicséret; 1987. Bartók-Pásztory Ditta díj; 2003. Arany Katedra díj; 2007. Artisjus díj.

Sipos Ferenc Tibor

Sipos Ferenc Tibor 1991-től dolgozója a Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolának. Kezdetben testnevelőtanárként munkálkodott az intézményben. Rövid időn belül megreformálta az iskola testnevelés-tanítását. Közreműködésével az akkori iskolavezetés létrehozta a mindennapos testnevelést (1994-et írunk), melyben a tanulók heti egy alkalommal néptáncórákon vehettek részt. Mint volt néptáncos, 12 fővel megalakította az iskola első néptánccsoportját is, amely szakköri keretekben működött. 1998-ban már lehetőség volt művészeti iskolai keretek között néptáncot oktatni, melyet először Sopron város zeneiskolája fogadott be, hamarosan azonban átkerülhetett a Petőfi Iskolába.

Ez volt a kezdete a ma több mint 700 fővel működő néptáncműhelynek, melynek 6 évestől egészen a nyugdíjas korosztályig vannak tagjai. Létrejött az alapfokú művészetoktatás az intézményen belül, megalakult a város nevét viselő Sopron Táncegyüttes, melynek tagjai valamikor igazgató úr kezei alatt cseperedtek fel, tanultak és sajátították el mindazt a tudást, mely a népi kultúra és hagyományok legmagasabb szintű képviseletét és ápolását biztosítják mind a mai napig. Pártoló és lelkes szülőkből pedig létrehozta a Kacagány senior tánccsoportot. Országszerte ritkaságnak számít, hogy az 1994-ben megalakított csoportból ma is vannak aktív táncosok a Sopron Táncegyüttesben.

Karizmatikus, impulzív személyiség, akinek a hatására sokan szívesen ismerkedtek meg a népi hagyományokkal, a népi kultúrával – ezen belül a néptánccal –, mely központi szerepet tölt be ma is az életében. Sokan választják életcéljukként, hogy majdan táncosként vagy néptáncpedagógusként dolgozzanak.

Az évek során rengeteg programot hozott létre, melynek keretein belül hagyományos osztálytermi oktatásból kilépve bővíthették a gyerekek az ismereteiket. Néptáncoktató kollégáival minden évben nyári táborokat működtet, életkori megosztásban, csoportonként. Létrehozta a SopronFolkfest nevű rendezvényt, amely egy háromnapos nyitórendezvénye a Soproni Ünnepi Heteknek. Soproni Táncfórum, havonkénti táncházak, rendszeres utak Erdélybe, fellépések itthon és külföldön, 3 napos Színházi nagyműsor, Országos Szóló Néptáncverseny – mind személyéhez fűződnek.

Először 1998-ban hozta létre az első tehetséggondozó csoportot. Személyiségére jellemző, hogy a csoportnak nemcsak az általa kiválasztott és tehetségesnek vélt tanulók lehettek a tagjai, hanem aki többlettudáshoz szeretett volna jutni, csatlakozhatott a csoporthoz, illetve csoportokhoz. Ezen tehetséggondozó csoportjai (amelyet ma is mint igazgató, a tanóráin kívül végez), mintegy 5 különböző csoport, rendszeres versenyzői az egyéni és csoportos tanulmányi versenyeknek.

Bár ha őt kérdeznénk, a rengeteg elért eredmény, cím okán valószínűleg emelne ki egy-egy tanulót vagy egy-egy elért eredményt a sok közül, de talán legnagyobb híre a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedőnek volt, ahol Bognár Adrián a televíziós verseny középdöntőjéig jutott. Adrián ma három másik táncostársával együtt a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója.

Tanítványai így jellemzik őt:

Sipos Feri bácsi életem számos pontján adott olyan támaszt, amelyet csak kevés pedagógus adhat. Mint iskolaigazgató, számomra Ő jelenti a vezetőt; mint táncpedagógus pedig Ő nekem a táncos. Az Ő hozzáértése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt tarthassak az életemben. Nagyon tisztelem Feri bácsit mindenért, amit felépített itt, Sopronban. Nagyon tisztelem az emberségessége és az odafigyelése miatt. Minden tiszteletem az övé azért, amit közvetlenül nekem adott (tudás, lelkület, táncos életérzés, elhivatottság stb.), és azért, amit a közösségünkért tett. Hiszen diákszemmel az általa megszervezett utazások, fellépések és kirándulások emelik az átlag fölé Őt. Az én szememmel pedig az általa képviselt értékek MESTERI átadása jelentette a legtöbbet. (Boros Ákos, 12. évfolyamos tanuló)

A fárasztó és unalmas iskolanap után alig vártam mindig, hogy a próbateremben egy kicsit felfrissüljek, tanuljak, találkozzak a barátaimmal. Heti háromszor volt próbánk. Hétfőn, szerdán és pénteken. Péntekenként több csoportból jártunk próbálni. Ez volt a tehetséggondozó óra. Nekünk, gyerekeknek nem volt különbség a kettő között. Ugyanolyan szívesen jártunk mindkettőre. Általában azok jártak pénteken, akik mentek a szólótáncversenyre. Feri bácsi odafigyelt arra, hogy ne valódi versenynek fogjuk fel, hiszen a tánc szubjektív tevékenység. Minden egyes ember mást lát szépnek benne.

A versenyre való felkészítés egy jó lehetőség volt nekünk a fejlődésre, a tudatos improvizáció gyakorlására, a csapat összehozására, de a legfontosabb az volt, hogy élvezzük, amit csinálunk. Nagyon sokat beszélgetett velünk az élet dolgairól is. Mindig azt mondta, hogy nem az a cél, hogy jó táncosokat neveljen, hanem az, hogy jó embereket, akik mellesleg nagyon jól tudnak táncolni.

Dr. Fábry György

Dr. Fábry György a műszaki felsőoktatás területén számos új intézményt, tanszéket alapított. Minden esetben törekedett arra, hogy a műszaki felsőoktatás és az ipar között közvetlen kapcsolat alakulhasson ki, s így az elméleti tudásukat ipari kutatásokkal és gyakorlattal egészíthessék ki hallgatói.

1951-ben tanársegédként kezdte meg munkáját a BME Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszéken. Ezt követően kezdte el a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a Vegyipari Gépek Tanszék kialakítását, fejlesztését, melynek első tanszékvezetője lett. 1971. április 1-jével egyetemi tanári kinevezést nyert a Kertészeti Egyetemre, majd még ez évben a gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán is megkezdhette egyetemi tanári munkáját. Mindkét egyetemen a nevéhez fűződik az Élelmiszeripari Gépek főtárgy kimunkálása, a tanszék létrehozása.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje és a Magyar Gazdaságért díj mellett számos szakmai elismeréssel honorálták. Megkapta többek között az Eötvös Loránd-, valamint az Eötvös József-díjat, továbbá a Signum Aureum Universitatis elismerést is.

A szakmában a műszaki felsőoktatás egyik legnagyobb intézmény- és iskolateremtőjeként tartják számon Dr. Fábry Györgyöt. Közel két tucat szakkönyve és megszámlálhatatlan mennyiségű mérvadó publikációja jelent meg. Tudományos munkássága során kiemelt figyelmet fordított a fiatal oktatók publikálási lehetőségeire. A tanszékek alapításával és új stúdiumok meghonosításával számtalan diák számára biztosította szakmai ismereteik bővítésének lehetőségét.

Translate the site »