Menü Bezárás

“Szemléletváltás a tehetség tudatos felismerésében és gondozásában” 

A pedagógusokat a képzéseken főként a gyakorlatban hasznosítható módszerek megismerése motiválja, ugyanakkor a kollégák részéről nagy a nyitottság az új megközelítések megismerésére is – vázolta interjúnkban Táskai Erzsébet képző szakember, aki elmondta, a képzéseken is megerősítést nyer a tehetséggondozó hagyományok sokszínűsége. 

Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak? 

Nagyon sok erősségét látom a hazai tehetséggondozásnak, egyértelműen ide sorolható a sokszínű, a köznevelés széles körű szegmensét felölelő intézményi hálózat. Nagyon fontos, hogy folyamatban van egy szemléletváltás a tehetség tudatos felismerésében és gondozásában. Kiemelendő, hogy nagy a nyitottság a pedagógusokban a tehetséggondozás intézményi stratégiájának kialakításához, emellett erősek a köznevelési intézményekben a jelen lévő tehetséggondozó hagyományok, jó gyakorlatok. Úgy vélem, a tudásmegosztásra is van nyitottság, ezt segítik az intézményi együttműködési lehetőségek. Az egyik legnagyobb erősség a humán erőforrás, azaz a tehetséggondozó tanárok szerepe a különböző tehetséggondozó területekhez.  

Természetesen vannak fejleszthető területek, ide sorolom a meglévő intézményi hagyományokra épülő tehetséggondozó stratégia kialakítását, a tehetségazonosítás és tehetségfejlesztés tudatos tervezését, a rejtőzködő és kettős különlegességű tehetségek azonosítását is. Véleményem szerint egyelőre hiányzik a tehetséggondozásban részvevő szakemberek szerepének meghatározása, az új feladatok beépítése az intézményi struktúrába  (intézményi tehetséggondozó koordinátor, mentor, tehetségtanácsadó). Ehhez kapcsolódóan lényeges lenne az irányítási, koordinálási feladatok elvégzéséhez az intézményi tehetséggondozó koordinátor elismerése munkaközösségvezetői szinten. Megoldandó feladatnak látom a tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozási formák összekapcsolását, a pedagógusok tehetségazonosító technikájának szélesítését, az intézmény rendszerjellegű tehetségazonosításának kidolgozását, a tehetséggondozás szereplői körében az együttműködési formák megerősítését. Fontos lenne tudásháttér kialakítása, pedagógusok számára a tehetséggondozáshoz, fejlesztéshez, segítéshez kapcsolódó ismereteinek bővítése. Ritkábban kerül szóba, de véleményem szerint elengedhetetlen a vállalati és civil szektor bevonása, szerepének megerősítése. Ugyancsak megoldandó kérdés a területi egyenlőtlenségek csökkentése: ebben nagy szerepe lenne a hátrányos helyzetű régiók, települések kiemelt támogatásának, hiszen a tehetséggondozás a hátránykompenzáció eszköze lehet. 

-Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra? 

Nagyon sok kérdéssel és felvetéssel érkeznek a kollégák, ezek között szerepelnek a tehetségazonosítás lehetőségei éppúgy, mint az intézményi tehetséggondozó stratégia kialakítása, vagy éppen a tehetséggondozó programok beépítési lehetőségei.  Gyakori kérdés a tanulói terhek csökkentése, a tanulók motivációs lehetőségei. 

Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket? 

Tapasztalatok szerint a pedagógusok nyitottak a téma iránt, főként a gyakorlatban alkalmazható módszerek megismerése motiválja őket. Keresik a megoldást arra is, hogyan lehet a meglévő gyakorlatot tovább fejleszteni. Gyakran felmerül, hogy a kettős különlegességű tanulók problémáinak csökkentésére milyen lehetőségek alkalmazhatóak. Ugyanakkor motiváló tényező a továbbképzésbe beszámítható óraszám is. 

Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára? 

A képzési programok óraszámtól függetlenül hozzájárulnak a téma tudatos átgondolásához, a témához kapcsolódó attitűd (ki)alakításhoz, a tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztásához, az együttműködési formák megerősítéséhez, a tehetséggondozásban érintett szereplők feladatainak tisztázásához. Nevelőtestületi képzés esetén elindul a tudatos közös gondolkodás, szakmai együttműködés, elkészül a helyzetelemzés, és körvonalazódik az intézményi stratégia is. 

Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek? 

Számos erősségét látom, egyértelműen ide tartoznak a támogatott képzési formák és az, hogy a képzések témái választhatóak, ahogy az óraszámok is. Fontos tényező a képzésszervezési tapasztalat valamint a felkészült trénerek – ők személyükben is nagy erősségei a programnak. Fontosnak vélem, hogy létezik nevelőtestületi képzési lehetőség, több intézmény részvétele esetén pedig a tapasztalatok megosztási lehetősége is nagy erőssége a képzéseknek. 

Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről? (Milyen további támogatásra lenne szükség?) 

A pedagógusok elmondása szerint a képzéseken megismerteket hasznosítani tudják, Az intézményi tehetségkoncepció kialakítása képzés során elkészül az intézmények helyzetelemzése, elkezdődik a közös gondolkodás a koncepcióról, célmeghatározással, pedagógiai programba beépítési lehetőséggel. Úgy gondolom, az 5-10 órás képzések elsősorban a közös gondolkodás elindítását, attitűdformálást eredményeznek. Ami örömteli, hogy többen jelezték, szívesen végeznének további képzéseket a kiajánlott lehetőségekből. 

Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során? 

A képzések során mi trénerek is nagyon sok szakmai tapasztalatot szerezhettünk. Önmagában különlegesség volt a különböző intézménytípusok tehetséggondozó tevékenységének, vagy éppen a speciális helyzetben levő intézmények lehetőségeinek megismerése,  a tehetséggondozó hagyományok sokszínűsége. . Inspiráló volt a pedagógusok motivációja, a közös gondolkodás elindulása, a tehetséggondozás nehézségeinek vagy az együttműködés különböző formáinak megismerése.  Munkánkat támogató szervezeti és szakmai háttéregyüttműködő képzésszervezők segítették, ami új szakmai és emberi kapcsolatok kialakulását, megerősödést eredményezte.  

Táskai Erzsébet gyógypedagógus, okleveles pedagógia tanár, okleveles andragógus, a Somogy Megyei Pedagógia Szakszolgálat főigazgató helyettese. 

EnglishFrenchGermanHungarianSpanish