Menü Bezárás

“MIindig rácsodálkozom a tehetséggondozó pedagógusok felelősségére” 

Szabó Győzőné Magda tehetséggondozó szakember szerint a Nemzeti Tehetség Központ képzései szakmailag megalapozottak, követik a kapcsolódó tudományterületek kutatási eredményeit, ezzel egyidejűen gyakorlatorientáltak, a napi praxisban jól hasznosíthatók. MInt leszögezteKiemelte, képzési szakemberként mindig rácsodálkozik arra a hihetetlen felelősségre, amelyet a pedagógusok éreznek a tehetségnek azonosított vagy annak vélt tanulók esetében.  

-Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak? 

A kérdés nagyon komplex, így igen nehéz rá választ adni. Erősségének érzem a tág életkori intervallumot, amit a köznevelés rendszeréhez kapcsolódóan a tehetség észlelése, azonosítása, gondozása átfog. Erősségnek érzem azt a sokszínűséget, ahogyan a különböző fejlesztések, programok támogatják a tanulókat, fiatalokat. Erősség az a szakemberhálózat, akik képzett pedagógusként, pszichológusként, mentorként részt vesznek a kísérésben. Fejlesztendő területnek gondolom, hogy a tehetségek hasznosulása az iskolarendszerből való kilépést követően mintha elvészne, pedig bekerülni a főáramba mentorok, szponzorok nélkül nem könnyű. Továbbá a tanulók olyan tehetségterületeinek fejlesztése, ami nem kapcsolódik szorosan az iskolai tantárgyi/képzési struktúrához, kevésbé kerül fókuszba. Érdemes lenne civil, közművelődési, művészeti, gazdasági stb. szervezeteket bevonni tehetségek támogatásába. 

-Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra? 

Még a pedagógusok fejében is él a „minden oldalúan tehetséges” gyermek, tanuló víziója és a legnagyobb kihívást a kettős különlegességű tehetségesek adják, kettős különlegesség amikor a tehetség valamilyen hátránnyal együtt jelenik meg. A másik nagy kihívást az alulteljesítők adják – szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Helyesebb őket szelektíven teljesítőknek nevezni, hiszen az “alul” definiálása nagyon sok tényezőtől függ. Nehezen fogadják el, hogy az ember már csak ilyen, nem teljesít mindig, mindenből maximálisan (mi magunk messze nem!). A másik talán a szülők szerepe a folyamatban. A szülők maguk is nagyon különbözőek és másképpen akarnak jót a gyermeküknek, mint ahogyan mi pedagógusok gondoljuk, szeretnénk. Ezzel nem szándékozom elbagatellizálni a kérdést, mert sokszor olyan értékrendbeli különbségekkel is találkoznak, amikor a tanuló/fiatal tehetségének megóvása válik fontossá.  

-Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket? 

Módszertani ismereteik bővítése: olyan módszereket, eszközöket szeretnének kapni, amelyeket a napi munkájukban tudnak használni.  

-Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára? 

A 30 órás továbbképzésnek a konkrét ismereteken túl már van szemlélet-, attitűdformáló hatása. Az 5 órás program figyelemfelhívó, egy tantestületben elindíthat egyfajta gondolkodást, motivációt adhat egy változtatásra. A tantestületi képzések nagy előnye, hogy sokan hallják ugyanazokat a gondolatokat, megindít egy párbeszédet a „tanáriban”. 

-Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek? 

Szakmailag megalapozottak, követik a kapcsolódó tudományterületek – pszichológia, neuropedagógia stb. – kutatási eredményeit. Ezzel egyidejűen gyakorlatorientáltak, a napi praxisban jól hasznosíthatók. 

-Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről?  

Erről viszonylag kevés az információm, de előfordul, hogy jelzik a képzőnek milyen tevékenységek történtek a képzés hatására.  

-Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során? 

Legmeghatározóbb az elmélet és a gyakorlat összhangjának megtapasztalása, amikor egy jelenségnek, amelyet például egy esetmegbeszélőbe behoz egy kolléga, egyértelmű a bekövetkezése, az adott elmélet vagy tudom ányos kutatás alapján.  

Mindig rácsodálkozom arra a hihetetlen felelősségre, amelyet a pedagógus kollégák éreznek a tehetségnek azonosított vagy annak vélt tanulók esetében.  

Szabó Győzőné a tehetséggel kapcsolatos első  tapasztalatait kezdő középiskolai tanárként szerezte egyetemi mintára Tudományos Diákkör szervezésével. Majd pedagógiai intézet igazgatóként az elsők között alakítottak megyei szintű tehetségtanácsot, szakmai potentátok bevonásával, akik jelentős szerepet vállaltak a tehetségek “társadalmi hasznosulásának” támogatásában. Az intézet jelentős szerepet vállalta az óvodák/iskolák/kollégiumok tehetségfejlesztési munkájának koordinálásban, pedagógus továbképzések szervezésével, a tehetségponttá válás támogatásában. A kreativitás mérését online módon szervezték meg több mint ezer tanuló bevonásával, a hagyományos és attól eltérő versenyek, mester és tanítványa  kiállítások is ehhez a tevékenységhez kapcsolhatók..  

Magán szerepeiben pedig 3 felnőtt lánya és 10 unokája alapján gyűjtött tapasztalatokat, a tehetségekhez kötődő örömökről és kihívásokról.   

EnglishFrenchGermanHungarianSpanish