“A kollégák sikerélménye nekem is új motivációt adott” 

A pedagógusok őszinte érdeklődéssel fordulnak a téma felé, nemcsak a bőséges és friss szakirodalmi áttekintést élvezik, de nagyon hálásak a gyakorlati példákért, az egymástól tanulásért is – mondta el a képzések tapasztalatai kapcsán Répásiné Pethő Melinda tehetséggondozó szakember.  

-Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak? 

Oktatáspolitikailag kiemelt jelentősége van (Nemzeti Tehetség Program), széles hálózattá fejlődött a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek révén, a támogató szervezeteknél ( Nemzeti Tehetség Központ és Matehetsz) magas színvonalú képzések érhetőek el a pedagógusoknak a témában sokféle formában (jelenléti és online képzések, nyitott és tantestületi képzések, stb.). Széleskörű elérhető szakirodalma van a tehetség témakörnek, a Nemzeti Tehetség Központ az iskolák 5. osztályai számára tudja biztosítani jelenleg a tehetségek azonosításra alkalmas online, adaptív teszteket (SAM NoVo, mechanikai és téri-vizuális) és tanári kérdőívet (TehetségMozaik.) A tehetséggondozási fókuszhoz köthetően sokféle pályázati forrás áll rendelkezésre a köznevelési intézmények, a (mentor)pedagógusok és a tehetséges diákok számára. 

Ugyanakkor természetesen vannak fejlesztendő területek is. Az osztálytermi/iskolai környezetben és nevelési elvekben, valamint gyakorlatban jobban szükséges érvényre juttatni az alábbi értékeket és az azokhoz tartozó gyakorlatot, melyek a tehetség kibontakoztatásához és fejlesztéséhez szükségesek: autonómia, kreativitás, kritikai gondolkodás, elfogadás, tolerancia: sokszínűség és előítélet-mentesség, nyitottság, rugalmasság. 

Szorosabb és állandó – magas szintű tartalommal megtöltött – kapcsolatot szükséges kiépíteniük a pedagógiai szakszolgálat tehetségkoordinátorainak az iskolákkal, a szülőkkel és a tehetséges diákokkal, és a konkrét tevékenységüket az iskolai tehetségfelismerés és -gondozás feladataihoz igazítani – folyamat jelleggel. 

Szintén szükséges biztosítani a folyamatosságot a pályázati források elérhetőségében, hiszen egymásra épülő tevékenységeket csak így lehetséges rendszerszinten biztosítani, különben csak egymástól időben és térben elszakadó egyedi programok maradnak (pl. tehetségmentorálás, szupervízió, stb.)  

–Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra? 

A kérdéseik általában olyan személyes elakadásokhoz kötődnek a fejlesztés folyamatában (tehetséges diákkal, szülővel, kollégával, stb.), amelyek feloldásához a köznevelési intézményekben rendszeresen működtetendő esetmegbeszélések nyújthatnának segítséget, illetve a tehetségmentoroknak biztosítandó szupervízió, melyekre jelenleg nincs sem delegált idő, sem biztosított anyagi forrás. A Nemzeti Tehetség Központ képzéseiben ezért az esetmegbeszéléseknek kiemelt jelentőségük volt: nemcsak alkalmat teremtettünk rá egy-egy konkrét diákhoz kötve, de a résztvevőknek igyekeztünk átadni annak módszertani sajátosságait, a levezetéséhez szükséges tudást is. 

–Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket? 

Őszinte érdeklődéssel fordulnak a téma felé, nemcsak a bőséges és friss szakirodalmi áttekintést élvezik, de nagyon hálásak a gyakorlati példákért, az egymástól tanulásért is. Saját maguk munkájához keresnek ötleteket, módszereket, mind többször digitális eszközöket és fejlesztő programokat. 

–Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára? 

A 30 órás képzések megfelelően hosszúak és mélyek ahhoz, hogy nemcsak a szaktudás elmélyítésére, a régebben megszerzett tudásba az új ismeretek integrálására alkalmasak, de arra is, hogy a pedagógusok önreflektív módon megvizsgálják saját attitűdjüket és gyakorlatukat, hogy hol vannak a saját fejlesztendő területeik ahhoz, hogy a tehetségek azonosítását és fejlesztését/gondozását minél professzionálisabb és kölcsönösen öröm- és sikerteli módon végezhessék, módszertanilag nyitottan és felkészülten. A rövid – 5-10 órás tantestületi képzések a témára történő figyelemfelhívások, és arra alkalmasak, hogy megmutassák a résztvevőknek egyrészt a téma mélységeit a legújabb 3.0. motivációs elméletektől kezdve az érzelmi intelligencia (EQ), a szocio-emocionális készségek fejlesztésének szükségességéig a tehetségeknél, másrészt a saját -még ki nem használt – lehetőségeiket is. 

-Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek? 

Minden képzés erőssége a nemzetközileg széleskörű, és friss kutatásokra és elméletekre épülő szakirodalmi része, illetve az online formára is adaptált – színes és sokféle feladatot tartalmazó – gyakorlati része, amely a konkrét résztvevői csoport igényeihez rugalmasan illeszthető. Az esetmegbeszélések jelentőségéről már volt szó. 

-Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről? (Milyen további támogatásra lenne szükség?) 

Visszajelzésként vesszük, ha a csoport Facebook-csoporttá alakul, és továbbra is tartják a résztvevők egymással a kapcsolatot, beszámolnak egymásnak a sikereikről, ötleteikről, de sokszor kapunk mi, trénerek is köszönő levelet, vagy keresnek meg bennünket konzultációs céllal, tanácsadásért. Többször visszajelezték már, hogy sokszor hallottak már a differenciálásról, de most értették meg először, hogy az nemcsak egy technika, hanem egy szemléletmód, attitűd, és az ahhoz kapcsolódó sokféle gyakorlat egyben, amelynek a Bloom-féle taxonómiára kell épülnie. Arról is beszámoltak, hogy az egyszerre több szempontú differenciálást – magas osztálylétszámok, segítő szakemberek nélkül – milyen nehéz számukra rendszeresen megvalósítani, és hogy az iskolák tehetségfejlesztő gyakorlata sokszor a versenyeztetésben merül ki… 

-Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során? 

A pandémia miatt a jelenléti képzések online adaptációja érdekes feladatnak bizonyult a távoktatásos önálló feladatok és az online csoportmunkák megfelelő arányának megtalálásával, és új tréneri és digitális-technikai készségeket is fejlesztettek bennem az online képzések. Legjobban a tehetségmentori készségek fejlesztését élveztem a képzések során, szükség lenne már önálló munkakörben betöltött és alkalmazott mentorokra a köznevelésben. A résztvevők tehetséggondozásban nyert -általuk elmesélt – sikerélménye nekem is új és új motivációt adott időről időre. 

Répásiné Pethő Melinda pedagógusi munkáját a XII. kerületi Kiss János altábornagy utcában, az ELTE gyakorlóiskolában kezdte meg tanítóként. A tehetségazonosítás fontosságát, a tehetséggondozásban a mentori szemléletet azonban a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában szívta már magába, és ez az attitűd elkísérte akkor is, amikor a Magyar Üzletemberképző Szakközépiskolában tanította a tehetséges diákokat. Csak a módszertant igazította a mind „idősebb” tanítványaihoz – és több mint másfél évtizede pedig már a módszertani tréningek és a felnőttképzések résztvevőihez is.