“A tehetséggondozás nem csupán nevelési-oktatási, hanem társadalmi ügy” 

Molnárné Varga Katalin képző szakember arra hívta fel a figyelmet: számára is fontos felismerés volt, hogy a tehetségcentrikus, erősség-, motiváció centrikus szemlélet többet ad, más „szemüveget”, mint a felzárkóztatásra és a hiányra való koncentráció. 

-Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak? 

Erőssége, hogy a tehetségsegítésnek vannak történeti, történelmi hagyományai, amelyek a fontosságára rámutatnak. A magyar oktatási rendszer preferációiban fontos volt, korábban is és ma is, a tehetségnek mutatkozó tanuló támogatása a vele foglalkozó pedagógus sikeressége szempontjából is.   

Jelenleg a tehetséggondozás nem oktatási ügy csupán, hanem egyre inkább társadalmi ügy, a támogatás és a hasznosulás tekintetében is. Ez garancia lehet arra, hogy az azonosítási, támogatási folyamatok személyre szabott fejlesztési utak, személyiségfejlődést és motivációtartást is nyomon követő segítések legyenek, amelyek többszöri azonosításon és rendszerességen alapulnak.  

A tehetségterületek tisztázása, az egy- és többterületi, összetett területi tehetségről, speciális vagy komplex területi tehetségről való tudás, azonosítás; az egyéni és a társas tehetség kérdése; a tudásterület és szakmai területek kérdései; a rejtőzködő tehetségek felfedezése és motivációjának fejlesztése szakmai berkekben ma is kihívásokat jelentenek.   

A Nemzeti Tehetség Központ által újonnan fejlesztett, 5. évfolyamtól hasznosítható online, adaptív, négy tehetségterületre fókuszáló azonosítási rendszer komplex összetevőivel – tanuló megkérdezése, vele foglalkozó pedagógusok és a szülők bevonása -, azonosításra, nyomon követésre és partnerség építésére ösztönöz, illetve alkalmas. Ez a komplex odafigyelés követendő példa a tehetségekkel foglalkozás menetében. Javaslom ennek minden nevelési – oktatási intézményre való kiterjesztését; gimnáziumok számára való elérés biztosítását. 

A köznevelési fókusz fontos alap, érdemes bővíteni a lehetőségek tárházát tehetségfejlesztő szolgáltatásokkal úgy, hogy közben a tehetséget ne terheljük túl, ne sérüljön, ne égjen ki. Tehetségmentorok alkalmazása hatékony segítség lehet.  

A szülők támogatása; nyitott tehetségműhelyek lehetőségeivel való élés realitása még erősítendő, fejlesztendő. 

-Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra? 

Abban minden résztvevő biztos, hogy foglalkozik tehetségekkel. Jó tanuló és versenyekre nevezhető tanulók esetében biztosan, bármely műveltségterületről legyen is szó.  

Mégis központi kérdéssé válik a tudományos tehetségmodellek áttekintése, értelmezése; a jó tanuló és a tehetséges tanuló eltérő jellemzőivel való megismerkedés után: ki egyáltalán a tehetség? Hogyan nyilvánul meg, hogyan tudom azonosítani, fejleszteni? Kikkel működhetek együtt? Hol van mindennek a helye és kötelezettsége a napi pedagógiai munkában? Mi a helyzet a többféle kreativitással? Hogyan differenciáljak, hogyan motiváljak?  

Később, amikor a képzések során tisztázzuk a fogalmakat, megismernek komplex tehetségmodelleket, beszélünk az intelligenciáról, a tehetségek megjelenéséről, azonosítási lehetőségekről és támogatási, beavatkozási lehetőségekről, támogató hálózati együttműködésekről, akkor bátrabban kerülnek elő, majd kerülnek feldolgozásra konkrét esetek – titoktartás mellett -, amelyek sikert vagy elakadást okoztak, okoznak. Van olyan képzésünk, amelynek kifejezetten témája konkrét minta esetek feldolgozása. Előfordul, hogy kérik a résztvevők, hogy a saját példáikkal dolgozzunk, mert ezekre keresik most a választ. Természetesen a minta eseteket ekkor is érdemes megismerniük. 

Minden képzés esetén felvetem: gondolkodjunk el azon, mit jelent a pedagógus-tehetség, én, mint pedagógus-tehetség.  

-Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket? 

Motivációjuk elsődleges forrása, ha tudják, mi a kimenet a képzésen, miért jöttek, mivel és miért foglalkozunk, mit és miért sajátítanak el, mindezt hogyan hasznosíthatják a személyes pedagógiai és szülői gyakorlatukban. Igen, a szülői gyakorlat is gyakran előkerül.  

Tehetségekkel való munkájuk során felvetődő egyedi helyzetekre vonatkozóan kérdezhetnek, erre választ, válaszokat kapnak; más kollégáik és a képző tapasztalatait is megismerhetik. 

Közösen alkothatnak párokban, csoportokban, s közben tudásokat, gyakorlati tapasztalatokat oszthatnak meg egymással.  

Erős motiváció a képzés megkezdésétől a végéig az a szemléletem, amikor hangsúlyozom a pedagógus-tehetség fontosságát, azokat az aktuális képzéstartalmakat, amelyek őket a személyes és a szakmai tevékenységeiket illetően megerősíthetik, tovább vihetik a saját szakmai útjukon, átlendíthetik akadályokon úgy, hogy közben alkalmazásra kerülnek a képzésen tanultak. 

-Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára? 

A tehetség ügyét fókuszálják, közben a pedagógusok, vezetők számára instruáló hatásúak. A pedagógustámogatás mellett a képzések tartalmainak megfelelően tehetségtámogatók alapjaiban és speciális tartalmaikban is, például a tehetségbarát tanulási helyzetek, módszertanok, a tehetségbarát tanulási klíma megteremtését illetően. 

-Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek? 

Komplex szemléletűek azonosítások, fejlesztések, személyiségtámogatások, nyomon követések, esetfeltárások, programtervezések és specifikus témák esetében is, mint sport vagy kollégium. 

A legkorszerűbb, legújabb tudástartalmak feldolgozásain alapulnak.  Tiszta képet festenek a tehetségekkel foglalkozó szereplőkről. 

A tehetségekkel való foglalkozás feladata mentén, az együttműködések szorgalmazásával, közösségfejlesztő hatást is generálnak a tehetségkoncepciók, tehetségprogramok kialakítása közepette vagy egy-egy azonosított tehetség fejlesztésére készített, akár közös, tervezettel. 

Elmélet – gyakorlat aránya inkább ez utóbbi javára billen. Hasznosítható és azonnal gyakorlatba illeszthető tehetségfejlesztő és intézményspecifikus szakmai programok, tervezetek készülnek. 

-Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről? (Milyen további támogatásra lenne szükség?) 

A kollégák szerint is gyakorlatorientált, napi pedagógiai munkához hasznos. Több képzésen is szeretnének részt venni, illetve a nevelőtestület számára is biztosítani a részvételi lehetőséget. 

Nagyon gyakori a képzés zárását követően a köszönet.  

A további támogatásban a tehetségkoncepciók kialakításához, megvalósításához, nyomon követéséhez és a tehetségekkel való foglalkozáshoz a vezetők és a pedagógusok is szívesen vennének további tematikus műhelyeket és coachingot, illetve esetmegbeszéléseket. 

-Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során? 

A legfontosabb számomra annak a fókuszváltásnak a felismerése és közvetítése, hogy a tehetségcentrikus, erősség-, motivációcentrikus szemlélet többet ad, más „szemüveget”, mint a felzárkóztatásra és a hiányra való koncentráció. 

Molnárné Varga Katalin a köznevelés fejlesztésében több területen működött közre szakértőként, mesterpedagógus, tanári tapasztalatait általános iskolában, gimnáziumban, szakképzésben, kollégiumban és nevelőintézetben szerezte.  Life és business coachként felsővezetőket és pedagógusok támogatását végezte. Kommunikációs szakemberként a mediációt is támogató stratégiákkal foglalkozik. A Szegedi Egyetem oktatója szakvizsgára felkészítő képzésekben, specifikációja a mentorképzés.