“Az élményeim is motiváltak, hogy próbáljak meg minél több kollégát bevonni a képzésbe”
Dr. Benczéné Csorba Margit képzési szakember kiemelten fontosnak tartaná a vezetők képzését is, éppen ezért külön 30 órás igazgatói felkészítését is szervezett. Interjúnkban azt is elmondta, a képzések tapasztalatait összegezve javaslatot is benyújtott az Országos Köznevelési Tanácshoz.
–Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak?
Úgy gondolom, az erősségei közé tartozik a történelmi múltja, hagyományai, az óvodától a felsőoktatáson is túlnyúló programjai, így a Lendület program is. Mindenképp kiemelendő a magas színvonalú szakirodalma, a magyar tudományos élet eredményei, nemzetközi elismertsége. Hangsúlyozandó emellett az erősségek között a Czeizel-modell, a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek, a pedagógusok szervezett felkészítése, a folyamatosan megújuló képzések, valamint természetesen mentori rendszer fejlesztése.
Ugyanakkor meglátásom szerint a fejlesztendő területek közé tartozik az intézményi tehetséggondozás struktúrája, személyi és tárgyi feltételei. Szükség lenne a tehetségkoordinátor jogszabályi kereteinek kialakítására, beépítésére az óvodai, iskolai organogramba. Ugyancsak előttünk áll még a tehetség fogalmának (újra)értelmezése is. Meglátásom szerint gyakori az intézményi önbizalomhiány, a szülői felkészítések, tehetségek önszerveződő csoportjainak segítésére tett kísérletek olykor erőtlenek. Nagyon fontos kérdésnek tartom emellett a vezetők felkészítését a tárgykörben.
–Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra?
Gyakran érkeznek úgy a pedagógus kollégák, hogy az intézményeikben nincsenek tehetséges diákok, vagy mindenki tehetséges valamiben, de hogyan tovább? Olyan véleményekkel is találkoztam, hogy az intézményükben nincs tehetséggondozás, ez kinek a feladata? A tehetségazonosítás kérdései is időről-időre napirendre kerülnek.
–Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket?
Úgy vélem, főként a tudásvágy, újabb információk megszerzése, de akár még a tehetség, a zseni misztikuma is. Sokan fontosnak tartják a csatlakozás lehetőségét a rendszerhez, a tehetségfelismerés, -gondozás folyamatának elsajátítását, ugyanakkor természetesen előfordul, hogy a vezetői ráhatás a motiváló tényező.
–Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára?
Rendszerezi az eddigi ismereteket, újakkal gazdagítja, lebontja a mítoszokat, helyreteszi a fogalmakat, felvázol egy vagy több lehetséges utat, végiggondoltatja az intézményi struktúrát, abban a tehetséggondozó szakember szerepét, a pedagógus részvételét.
–Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek?
Több erősségét is tapasztaltam, mindenképp ide sorolnám a jól felépített és kidolgozott tematikát, a szakmai nyelvezetet, az új információkat, amelyek összhangban állnak a mai kor elvárásaival. Kiemelném a képzések nemzetközi kitekintését, fókuszban a gyakorlattal. Különösen fontos a jó gyakorlatok bemutatása, az esetleírások, a döntéshozatal bemutatása.
–Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről? (Milyen további támogatásra lenne szükség?)
Talán meglepő, de tapasztalataim szerint gyakori a rácsodálkozás, az előzetes hiedelmek átértékelése. Olykor szinte eufórikus jövőkép, ami megnyilvánul a 30 órás képzés dolgozataiban is.
–Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során?
Az évekkel ezelőtt indított képzések eredményeként, összegezve tapasztalataimat, benyújtottam az Országos Köznevelési Tanácshoz tehetségkoordinátori javaslatomat. Az volt az alapvetésem, hogy a tehetség felismerése és gondozása nemzetgazdasági érdek, az ország fejlődésének meghatározó tényezője. Véleményem szerint szükséges, hogy a nevelési-oktatási intézményekben tudatos tehetséggondozás valósuljon meg, megfelelő motivációval, a hozzá illő struktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel. A jól működő intézményi tehetséggondozás irányítója a tehetségkoordinátor, akinek feladatkörébe tartozik a tehetségazonosítással, -gondozással, tehetségtanácsadással, mentorálással, együttműködéssel, pénzügyi és pályázati tevékenységgel, rendezvényszervezéssel, marketinggel összefüggő feladatok tervezése, szervezése, irányítása.
A jelen tehetségképzések megerősítettek abban, hogy nagy szükség van az intézményi koordinálásra, a pedagógusok további képzésére és kiemelten a vezetők felkészítésére. Az élményeim arra motiváltak, hogy magam is próbáljak minél több kollégát bevonni a képzésbe, külön 30 órás igazgatói felkészítést is szerveztem.
Utolsó képzésemen a Mohácsi EGYMI tantestülete úgy nyilatkozott, nagyon jó volt részt venni a 10 órás képzésen, megerősítette őket, hogy jól végzik feladatukat, és sok új információt kaptak. A pedagógusok azt mondták: “most már tudjuk, merre induljunk! Kár, hogy nem a 30 órást választottuk!”
Dr. Benczéné Csorba Margit a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel , Pro Caritas, Bonis Bona díjjal kitüntetett , „Arany Katedra” , „Esélyteremtési díj”-as gyógypedagógus, 22 éve vezető, a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ főigazgatója. Szakértőként, szaktanácsadóként , mesterpedagógusként segíti a minőségi pedagógiai munkát, támogatva a köznevelés rendszerének megújulását. Címzetes egyetemi docens, tanít a Kaposvári Egyetemen, önkéntes segítőként támogatja az értelmi sérültek civil szervezeteit, egyesületeit, az ÉFOÉSZ Somogy Megyei Szervezetének, a Nemzeti Pedagógus Kar EGYMI tagozatának elnöke.