Menü Bezárás

„Motivációt adni, és nem csak a tehetséges gyerekeknek” 

Egy-egy képzés során nem csak a képzésben résztvevők tanulhatnak a képzőktől, hanem a képzők is tanulhatunk a résztvevőktől – vallja Balogh Irma képző szakember, aki számos erősségét látja a hazai tehetséggondozásnak, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak még fejleszthető területek. 

Tehetséggondozó szakemberként hogy látja, milyen erősségei és fejleszthető területei vannak a magyarországi tehetséggondozásnak? 

Az erősségek közé számítom, hogy a Nemzeti Tehetség Központ több oldalról is támogatója a magyarországi tehetséggondozásnak: „Minősített Tehetséggondozó Műhelyek” működése, Stipendium Peregrinum ösztöndíj, „Bonis Bona” díj, „Tehetségbarát Önkormányzat” díj, „Londoni Tehetség Központ” működése, „Talentum Hungaricum”, szakmai konferenciák, kiadványok, hálózati működés. Fontos, hogy segíti a tehetséges fiatalok kibontakoztatását a legkülönfélébb tehetségterületeken. Kiemelt erősség az alternatív képzési formák kínálata (főleg saját élményű) térítésmentesen, (Komplex tehetségtámogatás 30 órás képzés, Tehetségbarát tanulási módszerek 5 órás képzés, Intézményi tehetségkoncepció kialakítása 10 órás képzés, Tehetségdiagnosztika 5 órás képzés)övidebb, rugalmasabban megszervezhető formában is kínál oktatást a tehetséggondozásról tanulni vágyó pedagógusok, óvodapedagógusok, tantestületek részére – folyamatba ágyazott képzések, műhelymunkák). 

Meglátásom szerint jelenleg problémát okozhat az anyagi források hiánya, a források elérhetőségének folyamatossága. Fejleszthető területnek gondolom a rendszerszintű tehetséggondozást: a képzések, tevékenységek egymásra épülése, tehetségmentorálás, tanácsadás, szupervízió lehetősége mind-mind olyan rész, amelyen még érhetünk el előrelépést. Az idő hiánya talán a legfontosabb akadály: az osztály összetétele, az adminisztráció és a tehetséggondozás megtervezéséhez szükséges idő miatt, és éppen ennek kapcsán leterheltek a pedagógusok és a tanulók. A tehetségek oktatásával kapcsolatos módszertani ismeretek fejlesztése, a módszertani illetve a szakmai ismeretek még hatékonyabb felhasználása is fejleszthető lenne. Fontos volna a tanterv kialakításával, a tanulásszervezéssel kapcsolatos módszertani ismeretek fejlesztése úgy, hogy ne vesszen el a gyerekek érdeklődése. Lényegesnek gondolom a kreatív klíma kialakítását az intézményekben: kapcsolódás, kompetencia, autonómia, nyitott, támogató kommunikáció, kölcsönös bizalom létrehozása, hogy mindig legyen egyfajta kihívás, ami motivációt ad nem csak a tehetséges gyermeknek. Jelentős a pedagógiai szakszolgálat tehetségkoordinátorainak a szerepe – ismerjék ezt a támogatási formát a pedagógusok, szülők, tehetséges tanulók – és vegyék is igénybe. Lényeges lenne meglátásom szerint a tehetségmentorok alkalmazására, foglalkoztatására vonatkozó jogszabály. Úgy gondolom, szemléletváltozásra volna szükség sok helyen: tantárgyközpontúság helyett gyermekközpontúság legyen az intézményekben. Végül, de nem utolsó sorban szükség lenne önálló munkakörben betöltött és alkalmazott mentorokra a köznevelésben. 

Milyen kérdésekkel és megoldandó helyzetekkel érkeznek a pedagógusok a képzési alkalmakra? 

Nagyon sok kérdés merül fel, ezek közül sorolnék fel néhányat:  

A pedagógusok jó része felveti, hogy a tanulók magas óraszáma miatt hogyan illessze be az intézmény a tehetséggondozást. Problémaként merül fel a képzési alkalmakon a tehetséggondozó műhelyfoglalkozásokra, a mentorált érdekében az esetmegbeszélésekre fordított idő. Segítségnyújtási igény is érkezik az intézmény tehetségkoncepciójának kidolgozása kapcsán. Általánosságban is felmerülnek a képzési alkalmakon a tehetséggondozás gyakorlati lehetőségei, a tehetségeseknek kihívást jelentő feladatok adása, a gamifikáció, online eszközök használata. A pedagógusok arról is szoktak érdeklődni, hogy a tehetséges gyermekek támogatása megoldható-e a hagyományos oktatást kiegészítő programokkal, illetve a hagyományos osztályokban a differenciálás megfelelő megoldás-e a tehetséggondozáshoz. A mindennapi munkához kapcsolódó felvetés, hogy miképp lehet megőrizni a gyerekek érdeklődését. Emellett a pedagógusok az elakadásaikban kérnek segítséget, fontos számukra az esetmegbeszélések módszertana. 

Mi motiválja leginkább a képzésen résztvevőket? 

A tehetséggondozásról szeretnének minél több ismeretet, gyakorlatot szerezni, módszertani kultúrájukat gyarapítani. Hogyan tudnak optimális tanulási környezetet biztosítani a tehetséges tanulók számára? Az adekvát tanulási módszerek, differenciálás több típusa, csoportszervezési eljárások érdeklik őket. Hogyan tehető élménnyé a tanulás? Korosztályspecifikus problémák is terítékre kerülnek: tehetség felismerése, azonosítása, gondozása, stb.  

Miben tud leginkább támogatást nyújtani egy 30 órás, egy 5 vagy 10 órás képzési program a pedagógusok, szakemberek számára? 

A módszertani kultúrájuk fejlődik, megismerik az induktív tanulás típusait, a differenciálás, a csoportszervezés lehetőségeit saját élményű gyakorlatokon keresztül. Felismerik, hogy milyen fontos az intézményükben a tanulói szabadság, a motiváció, a fejlődésközpontúság, az együttműködés és a gyermekközpontúság. A képzéseken részt vett pedagógusok meghatározzák a saját intézményükre vonatkozóan a tehetség definícióját, együttműködésben gondolkodnak a szülőkkel (felismerés, gondozás, tehetségazonosítás, tehetségtámogató programok, mentorálás).  Tisztában vannak vele, hogy korosztályfüggően kell felismerni a tehetségeket és megtalálni a fejlesztésükhöz szükséges eszközöket. 

A 30 órás képzések lehetőséget adnak az önreflexióra, a tehetséghez való kapcsolódásuk felülvizsgálatára, tehetséggondozó munkájuk fejlesztésére. Az 5-10 órás tantestületi képzések felkeltik a téma iránti figyelmet és  erősítik tantestületek motivációját.  

Az Ön tapasztalata alapján mik az erősségei a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek? 

Az akkreditált képzési anyagok nemzetközi kutatásokat és szakirodalmakat tartalmaznak, neves szakemberek dolgozták ki, akikkel a képzők konzultációkat folytathattak a képzések során, és a „képzők képzésein” saját élményű tapasztalatszerzésre volt lehetőség. A gyakorlati feladatok gazdag tárházából lehet válogatni a képzések során a csoport szükségleteihez alkalmazkodva.  

Fontos erősség a képzőtalálkozókon való részvételi lehetőség.  

A résztvevők, tantestületek igényeihez, a vírushelyzethez igazodva a képzési anyagok átdolgozása is jó dolog, pl. online változatban is megtalálhatók a képzési anyagok. Folyamatba ágyazott, blended jellegű képzésekből választhatnak a résztvevők.  

Nagy pozitívum, hogy a Nemzeti Tehetség Központ Képző Központjának munkatársai segítőkészek, kedvesek, résztvevőkkel, képzőkkel egyaránt.  

Ugyancsak erősség a tehetséggondozással kapcsolatos friss információk biztosítása, illetve a gazdag szakirodalom használatának lehetősége.  

Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól a képzés zárását követően a megismertek hasznosításáról, mindennapi gyakorlatba történő beépítéséről? (Milyen további támogatásra lenne szükség?) 

A képzéseken a csapatkohézió működésének eredményeként sokszor tartják a résztvevők a képzések után is a kapcsolatot, a képzőket is bevonva. A differenciálás sokrétűségét örömmel fedezik fel és próbálják beépíteni a mindennapi gyakorlatba. Például van olyan résztvevő, aki az érdeklődés feltérképezését nem csak a saját osztályával végezte el, hanem az iskola összes tanulójával. Sokszor az intézmény vezetőinek is ajánlott lenne a képzések elvégzése, hogy tehetségfejlesztési szervezeti munkájukhoz impulzusokat kapjanak.  

A képzéseken részt vevő pedagógusok felismerik, hogy a tehetséges tanulókkal való foglalkozás nem egyenlő a versenyekre való felkészítéssel. Az idő fontos tényező, a túlterhelt pedagógusok, tanulók, magas osztálylétszámok nehezítő tényezők. Kihívást jelent a pedagógiai – szakmai tevékenységeket úgy szervezni, hogy biztosítva legyen olyan tanítási – tanulási folyamat, melyben a diák meg tudja őrizni az autonómiáját. 

Ön milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Tehetség Központ képzéseinek megvalósítása során? 

Egy-egy képzés során nem csak a képzésben résztvevők tanulhatnak tőlünk, képzőktől, hanem mi, a képzők is tanulhatunk a résztvevőktől. A jó gyakorlatok, egy-egy intézményben működő tehetséggondozás, vagy tevékenység adaptív gyakorlatként szolgálhat a résztvevők számára. Volt olyan résztvevő (testnevelő), aki saját módszert dolgozott ki a vak tanulók tehetséggondozására. Örömteli tapasztalat volt számomra, hogy a speciális iskolatípusokban működik a tehetséggondozás: például mezőgazdasági iskolában (zsokét képeznek), gyógypedagógiai iskolában, lovasiskolában, zeneiskolában, tenisziskolában stb.  

Az online képzések adaptációja során megismerkedhettem a Moodle felülettel, a BBB-vel és használatukkal, ezt a résztvevőkkel sikeresen ki is próbálhattuk.  

EnglishFrenchGermanHungarianSpanish