Horváth Kíra

Horváth Kíra Csenge a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 12.B osztályos tanulója. Mint mesélte, leginkább kedvelt tantárgyai a földrajz és a matematika, valamint az idegen nyelvek, az angol és a német. Úgy érzi, a tehetséggondozó programban való részvétel számos pozitív megerősítést hozott számára. 

-Miben segítette tanulmányait, érdeklődésének alakulását, képességei kibontakozását a mentorálás? 

A mentorálás segített a tanulmányi versenyekre való felkészülésben, illetve az ezeken való szép eredmények elérésében. Emellett segítette mind az írásbeli, mind a szóbeli készségeim fejlődését is. A hasonló érdeklődésű diákokkal való megismerkedés, a tapasztalatcsere, az évekig tartó közös munka, a versenyekre való folyamatos készülés, az újabb és újabb feladatok és kihívások, megmérettetések, majd az elért eredmények mindig pozitív megerősítést jelentettek számomra. Úgy éreztem, nem könnyű, de jó úton haladok. Idővel pedig már a továbbtanulásom kapcsán is eleve olyan felsőoktatási intézményben gondolkodtam, ahol a földrajz is szerepel a felvételi tárgyak között, és az OKTV-n szerzett pontokat is kamatoztatni tudom. A mentorálási programban való részvételi lehetőség sokat jelentett számomra. Egyértelműen sokat fejlődtem, és kicsit talán magabiztosabbá is váltam.  

-Vett-e már részt hasonló programban mentoráltként, mennyiben jelentett újdonságot ez a fajta együttműködés? 

Korábban nem vettem részt hasonló programban. Strárics tanár úr itt a gimnáziumban olyan mennyiségű időt és energiát áldozott rám, amit korábban soha nem tapasztaltam. Az újdonságot itt a gimnáziumban és a mentor programban a mérhetetlen mennyiségű feladatlap, feldolgozandó könyv és link, a szóbelikre való sokkal tudatosabb felkészítés, a folyamatos kontroll és az azonnali visszajelzések jelentették. Még szinte el sem készültem egy feladatsorral, és már vissza is kaptam kijavítva. A tanár úr tempójával és meg nem szűnő lelkesedésével fel kellett tudnom venni a versenyt. És talán ez volt a sikereim kulcsa. 

-Mennyiben tekint másként mentorára, mint a többi tanárra? 

Mentortanáromhoz bármikor fordulhatok mind szakmai, mind egyéb kérdések, felmerülő problémák kapcsán. Ő az, aki a szabadidejéből is rengeteget áldozott rám, aki az iskolán kívül is évről évre összeverbuválta a régi és meglévő földrajzosait. Ő az, aki nem csak „dolgoztatott” minket, hanem leült velünk beszélgetni is. Nemcsak elvárt, hanem mindig adott is. Ő az, aki erősítette bennünk az összetartozás érzését, és akiért akkor is leültem tanulni, amikor már úgy éreztem, nincs több energiám. Felkarolt, segített, támogatott, motivált. Érte is tanultam, nemcsak magamért. Neki is bizonyítani akartam. Sokat köszönhetek neki. 

-Milyen szempontokat adott a továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz? 

A Corvinus Egyetemen szeretnék továbbtanulni pénzügy és számvitel szakon. A mentorálás segítette a tanulmányi versenyekre, többek között az OKTV-re való felkészülésemet. Az elért eredményemmel pedig pluszpontokat kapok a felvételinél, így nagyobb esélyem van, hogy bekerüljek a választott egyetemre és szakra. Tanár úrral beszélgettünk a pályaválasztási elképzeléseimről, és az egyetemi pályázati lehetőségekről is, sőt, alkalmam volt olyan nagyon sikeres korábbi versenyzőjével is találkozni és beszélgetni, aki már a Corvinus Egyetem hallgatója. Ez is tovább erősítette az elképzeléseimet és terveimet.  

-Kortársai közül kiknek ajánlaná, hogy a mentorálás segítségével is fejlessze képességeit? 

Az olyan tehetséges és szorgalmas diákok számára ajánlanám, akik részt szeretnének venni tanulmányi versenyeken, és akik a felkészülésbe készek nagyon sok időt és energiát fektetni. 

-El tudja-e képzelni, hogy kortársak vagy fiatalabb diákok számára Ön is mentori támogatást nyújtson? 

Úgy gondolom, hogy a mentori támogatás felelősségteljes feladat, valamint tapasztalatot igényel. Ezt a feladatot legjobban a gyerekekkel való munkában és a versenyfelkészítésben jártas tanárok tudják ellátni. Véleményem szerint a volt mentorált tanulók úgy tudják legjobban segíteni a leendő mentoráltak munkáját és eredményeit, ha kötetlen beszélgetés keretében megosztják velük a saját tapasztalataikat a programról, a versenyekről, a személyes élményeikről és az esetleges nehézségekről.