Csősz Tímea

Csősz Tímea, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája angol szakos vezető- és mentortanára, általános tehetségmentora 2017 óta már  mesterpedagógus is, innovatív tehetséggondozás profillal. Idén 31. tanévét kezdte az intézményben, 2018. januárjában végezte el az akkori Új Nemzedék Központ 30 órás tehetségmentor képzését. Többéves tehetséggondozó munkájáért 2020 tavaszán a Debreceni Egyetemen Rektori dicséretét kapta meg. 

–Mióta vesz részt tehetséges tanulók egyéni mentorálásában, mit talált vonzónak ebben a feladatban? 

2018 szeptembere óta veszek részt egyéni mentorként az intézményem tehetséggondozó tevékenységében, a feladat elsősorban azért vonzott, mert már korábban is szép sikereket értem el a szakmai tehetséggondozás terén (OKTV 1. illetve 3. helyezett növendékkel, angol nyelvű vitaverseny -DEbate- előkelő országos helyezett csapatokkal), és úgy gondoltam, hogy a tehetség általános felkarolása is legalább olyan izgalmas lehet, hiszen jóval komplexebb, a pszichológia tudományterületén is jártasságot igénylő feladat. Ez utóbbi pedig mindig is érdekelt.   

–Milyen előzetes ismeretei, tapasztalatai segítik ebben a tevékenységben? 

A nehézségekre, alternatív megoldásokra elég alaposan felkészített sajátos nevelési igényű, Asperger-szindrómás kamaszfiam, aki azóta már fiatal felnőtt, de még a mai napig sok figyelmet igényel tőlünk. 

Tavalyi súlyos betegségem óta onkopszichológus szakember segítségével tanulom a Simonton módszert (Gyógyító képzelet). Ezeken a foglalkozásokon is rengeteg olyat tanulok, amit mindennapi munkámban jól tudok hasznosítani. 

–Miben segítette munkáját a Nemzeti Tehetség Központ mentorképzése? 

Gyakorlatilag azon a képzésen váltam igazi tehetségmentorrá, olyan komoly szemléletváltoztató három nap volt, amin bepillantást nyertem ennek a cseppet sem könnyű munkának a sarokköveibe. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a szellemi szabadságomat is meghagyták, nincs előírva semmi, tartalommal saját magamnak kell megtöltenem egy-egy diák mentorálási tervét. 

–Mik a tehetségmentori munka sajátos kihívásai, mennyiben tér el a tehetségek mentorálása a megszokott tanári munkától? 

A tehetségmentorálás sokkal inkább hasonlít az osztályfőnöki, illetve az iskolapszichológus munkájához. Legnagyobb kihívás benne megtalálni az egyénre szabott utat olyan módon, hogy közben semmiképp se ártsunk, még véletlenül se. Ez nagy körültekintést igényel. Nem hasonlít egyáltalán a diszciplináris oktatáshoz, itt a mentorált lelke sokkal fontosabb, mint a tanulmányi eredménye, bár mindig bízunk benne, hogy az egyéni bánásmód következtében ez utóbbi is javul. 

–Milyen mentoráltjával közösen elért sikerekről tudna beszélni? 

Legfőbb sikeremnek érzem a kötődés kialakulását, ahogy számított a mentoráltam a közös alkalmakra, azokon mindig megjelent, a karantén ideje alatt online folytattuk a munkát. 

Siker az is, amilyen továbbtanulási irányt választott, hiszen ezt a lehetőséget én mutattam meg neki, én szerveztem meg a találkozót a szakemberrel. 

Nagyon örültem annak is, mikor két alkalommal is elnyerte a NTK ösztöndíját mentori ajánlásra, és a tanulását segítő eszközöket tudott rajta vásárolni. 

Továbbá komoly sikernek érzem a szülők visszajelzését, hogy mennyire hálásak mindmáig azért, hogy kiemelten foglalkoztam gyermekükkel. 

-Ön szerint ma, 2021-ben mire lenne leginkább szüksége a tehetséges tanulóknak? 

Támogató segítségre, biztatásra és sok-sok lehetőségre, hogy megmutathassák magukat a külvilágnak. Nem árt egy kis anyagi segítség sem, hiszen nem mindegyik tehetséges gyermek kerül ki jómódú családból. Szükség van valakire (iskolapszichológus/osztályfőnök/szaktanár), aki felismeri a tehetséget, és természetesen nagyon fontos, hogy a szülőkkel együttműködve tudják az érintett gyermek útját egyengetni.